Mesepatika


 
 
 Recept nélkül kapható gyógyír a család minden tagjának
 
 A Mesepatika a Grimm-mesék különleges kincsestára: minden gondra és bajra megtalálhatjuk benne a megfelelő gyógyító mesét. Legyen szó félős gyermekről, testvérviszályról, iskolai csúfolódásról, a Grimm-történetek házi patikájának segítségével egyszerűen kezelhetjük gyermekünk ügyes-bajos dolgait, miközben a kockázatoktól és mellékhatásoktól sem kell tartanunk.
 
 Minden történethez „használati utasítás” is tartozik, amely hasznos tanácsokkal lát el bennünket.
 
 Ez az egyedülálló, szakemberek által összeállított gyűjtemény a család minden tagját gazdagítja.
 
 „A legfontosabb tanács, amelyet útravalóul adnék önöknek, így szól: mindennap vegyék le a polcról a mesepatikát és ezzel együtt a leghatásosabb gyógyírt – a gyermekeikre szánt időt! Adjanak hozzá egy kis szeretetet, örömet és bizalmat, hintsék meg egy adag nevetéssel, majd gondosan, de bátran keverjék össze az egészet. A mesék a lélek táplálékai.”
 
 STEPHANIE ZU GUTTENBERG
 A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
 
 Stephanie zu Guttenberg (Hg.): Die Märchen-Apotheke
 
 Kösel Verlag, 2011
 
 Verlagsgruppe Random House FSC-DEU-0100
 
 www.koesel.de
 
 Copyright © Kösel Verlag, 2011
 
 Hungarian translation © Pete Nóra, 2012
 
 A borító Janice Brownlees–Kaysen illusztrációinak felhasználásával készült
 
 Minden jog fenntartva.
 
 Tilos ezen kiadvány bármely részét sokszorosítani, információs rendszerben tárolni vagy sugározni bármely formában vagy módon a kiadóval történt előzetes megállapodás nélkül; tilos továbbá terjeszteni másféle kötésben, borítással és tördelésben, mint amilyen formában kiadásra került.
 
 Kiadja az Officina ’96 Kiadó Kft., 2014
 
 1075 Budapest, Károly körút 3/C
 
 e-mail: [email protected]
 
 Felelős kiadó a kft. ügyvezető igazgatója
 
 Felelős szerkesztő Nagy Boglárka
 
 A kiadvány magyar változatát Merényi Tamás tördelte
 
 A borítót Müller Péter tervezte
 
 Nyomta a Dürer Nyomda Kft., Gyula, 2014
 
 Felelős vezető: Kovács János ügyvezető igazgató
 
 Megjelent 21,23 (A/5) ív terjedelemben
 
 ISBN 978 615 5065 42 2
 
 Fordította
 
 Pete Nóra
 
 Mesepatika – garantáltan hatékony gyógyszerek a család aprajának-nagyjának!
 
 Stephanie zu Guttenberg előszava
 
 „Mit szólnának hozzá, ha lenne egy olyan csodaszer, amelytől gyermekük nyugodtan ülve marad, és érdeklődve figyel, amely egyszerre fejleszti a képzelőerejét és a szókincsét, amely hozzásegíti ahhoz, hogy más emberek helyzetébe bele tudja magát képzelni, és együtt tudjon velük érezni, amely ugyanakkor még a világba vetett bizalmát is erősíti és bátorsággal, bizakodással ruházza fel a jövőt illetően? És van ilyen. Létezik ez az egyedülálló serkentőszer a gyermeki agy számára, és nem is kerül semmibe. Ellenkezőleg – aki gyermekeinek ad belőle, saját maga is kap valamit: bizalmas közelséget és a gyermeki szem csillogását. Ezek a megfizethetetlen csodaszerek a mesék, melyeket gyermekeinknek mesélünk és olvasunk fel.”
 
 Dr. Gerald Hüther professzor: Miért van szükségünk a mesékre – neurobiológiai érvek a mesemondás kultúrájának megőrzése mellett (Az Európai Mesetársaság Évkönyve, 2006)
 
 „Csodaszer… egyedülálló serkentőszer.” A fenti idézet nagyon pontosan megfogalmazza, mi is van a mi mesepatikánkban: nem köhögés elleni szirup, nem tabletták, de még egy icurka-picurka ragtapasz sem – hanem egyenesen az életöröm, a bizalom és a szeretetteljes együttlét gyógyszerei. Azt hiszem, itt a legfőbb ideje, hogy összeállítsuk a világ első mesepatikáját!
 
 A mesepatika gondolata némely mai család számára bizarrul vagy akár anakronisztikusan csenghet. Én azonban annál inkább nélkülözhetetlennek tartom. De hogy igazán hatékonyan tudjuk alkalmazni, először gondoskodnunk kell néhány feltételről. Szerencsére bárki megengedheti magának, hogy beszerezze a szükséges hozzávalókat, függetlenül attól, hogy gazdag vagy szegény. Nincs szükség semmiféle technikai segédeszközre, sem a legújabb lapos képernyőre, sem a számítástechnikai piac legfrissebb kütyüjére. Meg kell azonban találnunk magunknak azt, ami manapság a legértékesebb: az IDŐT.
 
 A gyerekeknek – ugyanúgy, mint régen – ma is hatalmas igényük van a szüleikkel közösen eltöltött időre. A reggelizés, a készülődés, az iskolába vagy munkába indulás mind-mind történhet a „közös időben” – együtt. Ugyanez vonatkozik – legalábbis részben – a gyermek napjának egyéb szakaszaira: hazajövünk, házi feladatot csinálunk, aztán együtt főzünk, eszünk, majd lefektetjük a gyermeket, és az ágyban megbeszéljük a nap dolgait, hogy aztán végül egy „jó-éjszakát-mesét” mondjunk neki. Olyan nagy dolog az, hogy a napnak legalább ezt a néhány mozzanatát közösen és kreatívan alakítsuk?
 
 Én magam is ezt láttam gyerekkoromban. Szerencsés voltam, hogy védett környezetben nőttem fel, a mesék és történetek az életem részévé lettek, és mind a mai napig azok is maradtak. Mivel az édesanyám svéd, sok északi mesét és történetet olvastak fel és meséltek nekem. Leginkább Astrid Lindgren fantáziával átszőtt elbeszéléseit és Elsa Beskow Manócskáit kedveltem, valamint Selma Lagerlöftől Nils Holgersson csodálatos kalandjait, és persze Hans Christian Andersen történeteit. A mesék sok gyerek számára az első találkozást jelentik az irodalommal, s életre szóló élményt jelentenek nekik.
 
 A meseolvasáshoz számomra mind a mai napig csupa pozitív emlék kötődik. A meghitt együtt üldögélések, édesanyám meleg hangszíne, édesapám vagy nagymamám máig titkolt színészi tehetsége, amellyel a kedvenc, újra és újra felolvasott meséket olykor egy mosollyal, máskor sokat sejtető sóhajjal színezték. A történeteknek ezáltal megvolt a maguk megbízható állandósága, ugyanakkor mindig egy kicsit másképp is hangoztak.
 
 Mesehallgatás közben még egyszer át tudtam élni gyermeki hétköznapjaim történéseit, bele tudtam helyezkedni az egyik vagy másik szereplő alakjába, és így saját problémáimat csodás lények és természetfeletti hatalmak segítségével tudtam átgondolni. A szüleim gyorsan észrevették, hogy melyik mesék vannak rám nagy hatással, s ezekről megpróbáltak beszélgetni velem. A mesefigurákon keresztül könnyebb volt a problémákról is beszélni, s aztán megkönnyebbülten el tudtam aludni.
 
 A férjem és én ugyanígy próbáljuk a lányainkat nevelni. Egyszerűen időt szánunk rájuk. A gyerekek könnyen azonosulnak a mesefigurákkal. Az viszont már nehezebben megy nekik, hogy konkrét, hétköznapi gondjaikról beszéljenek. A fantázia világa segíthet abban, hogy eljussunk egy kellemetlen érzés magjához anélkül, hogy a realitást túlságosan be kellene vonni.
 
 Miért ne használhatnák a szülők ezt a remek eszközt is arra, hogy gyermekeiket életre szóló útravalóval, értékszemlélettel lássák el? A meseolvasás arra is alkalmat ad, hogy bizonyos életbölcsességeket érthetővé tegyünk. Például, hogy minden cselekedetnek megvan a maga következménye, hogy a jó barátok nagyon fontosak az életben, és segítségükkel sok minden megoldható, amit szeretnénk, legyen akármilyen kilátástalan is a helyzet. A mesehősök ritkán süllyednek passzivitásba. Bátran kezükbe veszik életük irányítását, és nem adják meg magukat tehetetlenül a sorsnak.
 
 A mesék kritizálói ezen a ponton általában azzal hozakodnak elő, hogy ezek a történetek